Igyekszem mindig mindennek a jó oldalát nézni, de vannak dolgok, amin csak sírni lehet.

Az egyetem minden tekintetben egy csoda. Soha sehol nem tanultam annyit (és tanulok jelenleg is), mint ezen a szent, és csodálatra méltó helyen. Persze nem pont azt, és nem pont úgy, ahogy szerettem volna, de az már mellékes. Szebb, és életre nevelőbb helyet jelenleg elképzelni sem tudok.

Rögtön az első évem őszi félévében szembesültem azzal a varázslatos hellyel, amit úgy hívnak tanulmányi osztály. Na a rendszernek ez olyan pontja, ahol éveket öregedik az ember, mire bekerül, aztán másodpercek alatt ki is teszik a szűrét, úgy, hogy nem sikerült elintézni semmit. A nyitva tartás tökéletesen "diákbarát", 13-15 óráig, azaz teljes mértékben fedik az órákat, így minden diák, ha el szeretné intézni ügyes-bajos dolgait szabadon eldöntheti, hogy kettészakad, vagy osztódással szaporodik. Persze az órák többségén katalógust vezetnek, azaz írják a névsort. Akinek mégis sikerül kifejlesztenie az osztódás képességét, az rögvest szemben találja magát azzal a népes tömeggel, akik szintén a bejutásra várnak. Természetesen mindenki türelmes és mosolygós, ki ne szeretne órákig állni egy ajtó előtt, boldogító érzés, mikor a fogadóóra vége előtt 20 perccel szélnek eresztik a tolongó népet, és bezárják az ajtót. Amennyiben abban a szerencsés helyzetben van részed, hogy bejutsz, a legritkább esetben tudod elintézni azt amit szeretnél. Néha még az iskolalátogatási igazolás kiadása is komoly gondokat okoz. Soha semmire nincs egyértelmű válasz. És csak annyira kezelnek le minket, mint Anettka a kivert kutyákat.

Aztán van még olyan is, hogy tárgyfelvételi időszak. Természetesen a tárgyak felét nem hirdetik meg időben így a felvétel napokat vesz igénybe. Úgy gondolom mindenki kedvence az, amikor szándékosan 20-30 fős kurzust írnak ki egy közel 100 fős csoportnak. Aztán persze mindenki mehet személyesen kérvényezni, hogy emeljék a létszámkeretet.

Az idei év külön érdekességeket tartogatott számunkra. Voltak olyanok, akiket ok nélkül passzív félévre tettek, nekem a teljesített tárgyaim egy része kámforrá változott a neptunban, és a beiratkozás az idei évtől újra papír alapú lett. Mit is várhatnánk egy informatikai kartól. A honlap kezelhetetlen, a neptun szánalmas.

Azt már felesleges megemlítenem, hogy úgy átvertek, mint sz*rt a palánkon. Mikor a felvételire került sor, eljöttem ide, sok varázslattal elkápráztattak, majd teletömték a fejem, rengeteg hazugsággal. Mutattak laborokat, amik hiper-szuperek, csak használni nem lehet őket. Ezen kívül olyan szakirányokkal kampányoltak, amiket eszük ágában sem volt indítani. Persze naphosszat tudnám sorolni, a sérelmeket, a 3-as zh-laza mozdulattal áthúzva egyesnek, le nem adott anyag számonkérésén át egészen a pénzügyi átverésekig...

Az oktatókat 3 csoportba lehet sorolni. Az első azok csoportja, akik nem felejtették el, hogy valaha ők is diákok voltak, segítőkészek, és akár (!!) túlóráznak is, ha arra van szükség. Az órák jól követhetőek, az oktatók jól felkészültek. Ilyen kb. az általam ismert tanári kar 20%.

A második csoport az én vagyok az istenkirály oktató, és te csak egy ostoba tanuló vagy típus. Ezek az órák fellengzősek főként arra mennek ki, hogy megmutassák, mekkora különbség van oktató és diák között. A kifejezetten bunkó viselkedés sem szokatlan. 60%

A harmadik csoport általában alapvetően jóndulató, csak kiöregedett. Az oktató kissé szenilis, az előadás érthetetlen a motyogás miatt. Sajnos a tudása elavult. 2011-ben kijelenteni, hogy a mikroprocesszorok csúcspontja a 80386-os, az komoly felelőtlenség. Sajnos a fennmaradó 20% ami elég sok, ilyen.

Én amondó vagyok, új felsőoktatási törvényre nagy szükség van, csak rossz oldalról van megközelítve a dolog. Ideje lenne, felülvizsgálni az egyetemeket. Minden bizonnyal vannak megélhetési egyetemisták, de mikor teszi fel valaki a kérdést: Vajon Magyarországon hány megélhetési egyetem van?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.