Sokat rágott csont mostanában az alaptörvényeknek azon halmaza, melyet nemes egyszerűséggel alkotmánynak hívunk. De valójában mi is az alkotmány? Hölgyek-Urak az alkotmány nem más, mint a jó öreg palacsinta. Fogjuk a kötelező összetevőket és jól összekeverjük, a mi saját kis alkotmányunkat. Nem kell hozzá más, csupán:

20 deka teljes kiörlésű alapvető emberi jog,
3 dl friss alapvető emberi kötelesség,
2 dl államformai határozat,
1 csipet szuverenitási jog,
3-4 dl demokráciai alapelv,
2-3 db jogállamiság elv,

Ha minden összetevőt beszereztük, helyezzük bele egy alkotmányba, és óvatos mozdulatokkal készítsük el a tésztát. Az, hogy pontosan milyen jogokat, kötelezettségeket, és alapelveket határozunk meg, eldönti, hogy a palacsintánk milyen típusba tartozik, hiszen lehet sós, vagy édes, esetleg enyhén kesernyés. És most jön a világot megmentő trükk: Tilos keverni az ízeket. Ha sós palacsintát készítettünk a tölteléknek is sósnak kell lennie. Tehát a sós palacsintába hiába teszünk finom édes törvényeket, azok sosem lesznek igazán jók. Folyton újabb és újabb törvénnyel kell befoltozni módosítani az előző ízét.

Ha sós tésztát készítettünk, akkor sós töltelék kell bele, pl kaviár. Első hallásra furán hangozhat, de ha a kezdeti meghökkenésen túllépünk, hamar rájövünk milyen jól harmonizál együtt a töltelék a tésztával. Viszont a kaviár drága, így az államszerkezet fenntartása is az lesz. Az alkotmánnyal jól harmonizáló törvények egy gördülékeny jogrendszert állítanak fel, mely biztonságot, és igazságot szolgáltat majd, de cserébe rugalmatlanná, merevvé teszi az államot. Ilyen pl Svájci alkotmány.

A második tésztafajtánk az édes palacsinta. Mindenki szereti, mindenki talál olyan tölteléket bele, ami ízlik neki, minden törvényt át lehet rajta keresztül paszírozni. Biztosítja a jogokat, a kötelezettségeket, és mindent, amire szükségünk lehet, és mindezt olyan rugalmasan kezeli, hogy az már néha zavarba ejtő. Természetesen ennek az alkotmánynak is megvan a maga hátránya. Annyira rugalmas tud lenni, hogy az egyre növekvő törvények halmaza egy idő után átláthatatlanná teszi azt, és ha nem megfelelően sütik meg az alap tésztát, olykor-olykor kicsit módosítani kell a recepten. Ilyen alkotmány pl.: USA alkotmánya.

A harmadik fajta palacsintatészta, gondolom mondanom sem kell, az új Magyar alkotmány tésztája, mely keserédesen vonja magába mindkét alkotmány típus negatívumait, a pozitív hatások nélkül. Mivel keserédes, igazán sem a sós, sem az édes töltelék nem jó bele. A törvények alapvetően rosszak, azok rugalmasságuk miatt legtöbbször szabályozásra alkalmatlanok, könnyen kijátszhatók. És most ráadásul arra készül a narancs liget ura, hogy a tölteléket belekeverje a tésztába. Olyan törvényeket akarnak rögzíteni az alkotmányba amik vagy rosszak, vagy semmilyenek, viszont mindenképpen látványosak. Mindannyian tudjuk, mi történik, ha tölteléket keverünk a tésztába, az bizony kezelhetetlen lesz, sütésnél odaragad, szétszakad, félig nyers marad, félig odaég. Szóval úgy ahogy van, mehet a szemétbe. Bár az vitathatatlan, hogy új alkotmányra égető szükség van, de ilyen kilátásokkal Isten óvjon mindannyiunkat a palacsinta sütésétől!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.